VÁLINEWS; LEVELEK LE MEUX‒be / 365



2025. augusztus 25., hétfő

14:03
Berszán Gábor
másutt, a hideg medencében úszott, az öltözőben szerettük meg egymást.
Fölényes tehetségével érettségi után az élelemiszeripari mérnökséget választotta,
s mellette otthonra az irodalomtörténetet.
De azt is olyan színvonalon, hogy ha megjelent Babitsról valami,
tollat ragadott, s tisztelettel sorolta a benne-hibákat.

Évekig hazafelé együtt, beszélgetve, a villamoshoz.

Avval ironizáltam, tollához a téntát is maga keverte.
Aztán csak rászánta magát, félkézzel megtanulta a netet.
Hamarosan ilyen mellékmondata, a Dél-Afrikai cukorgyártó gépek gyengék.
Egyetemi tanítványait már ő tanította az ilyenféle tájékozódásra.
Amúgy akkortájt Kazinczy Ferenc levelezésével foglalkozott - 22 kötet -, évekig.
Megszereztem neki CD-n, közvetítő útján, a debreceni egyetem csak szakembernek adta oda.

Gábor utolsó éveire én találtam neki témát, az Arany és Ady közötti idő.
Akkortól a Vasárnapi Újságot dolgozta föl,
az is meglett CD-n.
2009. karácsonyra csináltam neki ehhez egy honlapot,
nagyon egyszerű szerkezetűt; amit aztán én kezeltem.
Fékezni kellett, mert sok munka volt vele, főleg az ábrákkal;
háromhetenként küldhetett egy cikket nekem, földolgozásra.
135 kis tanulmányt írt, már töviről hegyire ismerve a hatalmas minőségű
országnevelő hetilapot (1854-1921), majd elbúcsúzott tőlem és meghalt.

Honlapját még életében fölkínáltam a Széchényi Könyvtárnak,
illetve annak irodalomtörténeti részét.
Mert akkorra már a gépészmérnöki része is nagyszabású volt.
Átnézték, és módosítottak, hogy az egész honlapot kérik, együtt érték,
majd a jövőben így lesz hozzáférhető, nyilvános.
berszangabor.hu   // CTRL+klikk a szövegre




Az egyik tartalomkereső oldal






Honlap címoldal




F/2006/30





F/2009/026
Most lenne 90 éves.







15:26
Rám fért volna
most három napot aludni, mégsem mehetek a Mátrába.
Igaz, ezt itthon is lehet. Ezeket is pizsamában írtam. Úton az ágy felé jutott eszembe :-))





15:57
Postai levél Katának.

Megalakul a II. kerületben
A VILÁG ELSŐ NŐI KÖZÖSSÉGI GYŰLÉSEI,
illetve még indul a VI. kerületben.
Hogy női szempontok alapján élhetőbb, szerethetőbb és biztonságosabb lehessen a kerület.
A jelentkezők közül sorsolás + szoftver válogatja ki az 50 bekerülőt (demográfiai mutatók, iskolai végzettség stb.).
A gyűlés öt-öt hétvégi napon, 60ezer HUF díjazás, gyerekeik számára addig felügyelet.
Katát bíztattam, vigyáznának Mikicára (43).



ENGEM AZ ORTUTAY MÁR BERAKOTT A FELESÉGE NŐTANÁCSÁBA.
1-SZER SZÓLALTAM FEL, HOGY RÉSZMUNKAIDŐS ÁLLÁS KELLENE A GYEREKES ANYÁKNAK.
ŐK: AKKOR POLITIKAILAG VISSZAMARADNÁNAK.
ÉN: A MUNKAHELYEMEN MÉG SOSE BESZÉLGETTEK POLITIKÁRÓL A KOLLEGANŐK,
CSAK A GYEREKÜKRŐL ÉS RECEPTEKRŐL.





2025. augusztus 26., kedd


05:31
VÉGRENDELET
Arcod a szépség el ne hagyja,
mikor árnyakká válnak a szelek,
mikor a kapukat becsapja
a néma fergeteg,

mikor a csöndnek is csak árnya már,
s mint sürgönydrótokon
ül az utolsó fecskepár
néhány megmaradt rezgő verssoron,
[...]
Zelk

 

05:34
Hét végén nem
jó szívvel egyedül, de rászánva, Harangvölgy.
Fűnél fotelben olvasni Vas Istvánt jobb, kevesebb a hangya.
F/2025/078

 




F/2025/079





18:57
:-))

Tisztelt Művész Úr / Kedves Dezső!
Vasárnap reggel megvettem egy művét továbbértékesítési szándékkal.
Délután beleolvastam a Váli News-ba, majd kerestem a képnek helyet a nappali falán.
Ott is marad.
Üdvözlettel: H.






19:00
Ez a mai
nehezen állt össze. Kezdetben hatalmas fekete gombolyag.
Tágas műterem - A/2025/47 90x90 cm.






2025. augusztus 27., szerda

21:24
FIGYELEM! EZ A KÉP HÁTULJA!
Ez a fotó egy régi móka záróakkordja. Rendszerváltásunkkor még mást jelentett a pártszeretet. Örültünk nekik.
Adtam egy képet* az induló SZDSZ-nek is, 1990.07.03., volt ott egy barátom, egy üzlethelységben ültek hárman.
Aztán megtekintélyesedtek, székház a Roosevelt térnél. Képem a titkárnők termében.
Aztán egy nagytakarítás, szobák festése, közben a kép valahogy elveszett.
Elmeséltem ezt már.
Rávezettem őket, helyénvaló lenne barátomnak HELYÉBE egy másikat megvenni. Tőlem.
Megtörtént.
Az új képet így adtam át; fotó.
Árából Mikinek új gitár, anyámnak talán színes tévé, stb.
Ma a (jobboldali) kép a Móra kiadó igazgatói szobájában.

És hogy ők az egész pincét tűvé tették a képért, gyanítják, ki lophatta el.
Kértem a rendőrségi jegyzőkönyvet, ja, ilyesmi nincs. És a kép keretét találták csak meg.
Mondom, a szögek állásából meg lehet állapítani, kivették-e a képet, vagy mi történt..
A gondnok lekísért, a keret a falhoz támasztva, benne farost, opuszszámommal. Mutatom elölről.
Ja, ez a ragasztott felület, amiről a vásznat letépték...
A kép volt ott, ezen aztán elmerengtek.

* Reggel, vagyis inkább hajnal - A/1974/23, 136x90 cm, olaj, farost






2025. augusztus 28., csütörtök

22:01
Ezt most fotóztam. És meg vagyok ijedve.
Abból semmire nem lehet következtetni minőség dolgában,
hogy a végefelé már hangosan jajgattam a fáradtságtól.
Hogy ez micsoda, fogalmam sincs.

Majd holnap.

Műteremmodell - A/2025/48 90x90 cm.





2025. augusztus 29., péntek

08:48
Második reggel,
hogy ezt olvasom a villamoson.
Nagyon lassan, a szavakat ízlelve.
Micsoda láttató erő. Szekérzörgés... dézsában nőtt leánder.
És gyengéd szeret. Kb. 1954.

ESTE EGY MUNKÁSVONATON

Mindig előkerül egy pakli kártya
estefelé, a munkásvonaton.
A térdeken már ott a szerszámláda
és járja, járja, járja a talon.

Csattog a lap, mint a madarak szárnya,
a szerencse kinek kezébe száll? –
Megy a vonat. Kigyúl, himbál a lámpa.
Füstből és fényből kevert félhomály.

Füst s lámpafény… csak ennyi… így fonódik,
ily egyszerű anyagból a varázs:
fut a vonat volt, régi évek partján,
amennyi emlék, annyi állomás:

egy süppedt kocsma künn, a városszélen…
arcok, arcok, sörhab a bajszokon…
szekérzörgés… dézsában nőtt leánder…
egy eperfa a nyári udvaron…

s a táj fölött egy lassan húzó nóta,
mely szívünk mélyén évszám rejtezett
s magunk se tudjuk s ajkunk már dúdolja
és kattogják a vonatkerekek.

Ó, mennyi emlék gyűl, tapad rád, lélek,
miként olajos, zsíros ujjnyomat
a kártyára… Töltés mentén az évek
zászlóval intenek, fut a vonat.

Múltba? Akkor is mindig a jövőbe!
Kinek nincs múltja, jövőbe se lát,
ki visszanézve nem talál egy lombot,
egy nyári rétet, régi sztrájktanyát.

De szóljon most, de csattogjon a kártya,
a férfiember kedves virtusa,
évődés, tréfa összecsap szikrázva
a füstös légben – álljon a tusa,

mert olyan szép az, olyan szívig érő,
jó diadal – nincs is rá semmi szó –
ha tökfilkót, királyt és ászt leverve,
utolsót üt a piros ultimó!





11:07
Nappali fénynél
a hivatalos fotó.
Műteremmodell - A/2025/48, 90x90 cm.
Kata kérdezi, kell oda az a fekete? Jogos.
Mondtam, tudom; el is tüntettem, majd azonnal visszatettem.
Tudom, hogy így olcsóbb a történet. De többlettartalom.

Barátnőmmel beszéltünk erről, nem kell félni a mesterséges intelligenciától.
Festettek is már vele.
Ahogy ez a kép lépésről lépésre, ilyet az MI biztosan soha nem lesz képes kitalálni.
Logikátlanul és minden logika ellenében,
valami harmadrendű munka közben váratlanul kulcsfontosságúvá vált, satöbbi.






12:11
Hogy az igényesebbek
számára is valami,
itt egy kedvenc kép:







2025. augusztus 30., szombat


09:15
Megoldódott,
reggelizés közben kertimunka a gangon.
F/2025/080

 





11:28
Szombat délelőtt
a Fény utcai piacon.
F/2025/081








2025. augusztus 31., vasárnap


14:02
Református fórum,
Sárospataki Füzetek,
kérdezték, milyen titulust tegyenek cikkem alá.
Valami körkérdésük kapcsán., 2021/3.
Válaszoltam: Kisnyugdíjas dísztárgykészítő.
Gondban lehettek, de megoldották:

 



A cikk.

Váli Dezső
HÓDOLAT A REMEKMŰNEK. AZONBAN.
 

I.
Reggel vallásos vagyok. Imaidőm évtizedek óta 05:40 - 06:40.
Utána hívő.
Hívő módra biciklizem és hívő módon mosok fogat.
Másképpen ezáltal?
Igen.
Másképp is festek? Műterembelső-témát?

Igen. 

II.
Mire való a művészet; egy kép, egy szobor?
Minden jó mű villámfény idejére megmutatja Isten köpenye szegélyét.
Egy lengeöltözékű nőszemély ábrázolása is?
Igen.

a teljes szöveg

Vagyis a kérdésre nem tudok egyértelmű választ adni.
Netán te, T. Olvasóm?




14:14
Nem vagyok jól,
medence helyett ma sóskamra-szauna.
Négykézláb haza.
Rettenetesen hiányzik a vasárnap sétával is megünneplése,
de határeset, nem megy, feküdnék ágyba, mondtam Katának.
Amikor is a fenti szövegfotót megláttam a monitoron.
A fáradtság valószínűleg megmaradt; eltűnt a láthatárról.
Izgalom, ezt a fotót meg kell írni!

Két óra a Normafánál, séta, néztük a kisdedeket a játszótéren.
Isten kíméletlenül pontos segítsége.
Ajándéka.
Megköszöntem.





14:37
Drága régi barátnőm
megözvegyült, új városba is költözött,
betegségek; most jutott hozzá kedves hobbijához, küldte az első képet.

Mail.

OK! A fekete ajtót egy centivel magasabbra venném, és mély szürkére,
faktúrával bontottra, hogy anyagszerűbb legyen.  
A befutó fény a logika szerint sem fut ott át az ágyon,
azt  a pokrócfelületet semmivel nem bontanám meg,
esetleg egy másik csíkkal, ami utal az innét lévőbe.
A kép a falon, hogy ennyire sötét, túl közel kerül általa a hátfal.
Mérete nem biztos, hogy optimális.
Kipróbálnám, hogy kellenek-e a falhatárokat csíkkal kihúzni.
Hirtelenjében csak ennyi :-))
d.

 



15:12
Egy másik
mailváltás.

-- Deske, ha megyek, vigyek körözöttet? Vagy franciasalátát? Mindkettőt?

-- nem tudok választani :-))



2025. aug. napi olvasó 704
Facebook követő: 934






VÁLINEWS; LEVELEK LE MEUX‒be / 366

2025. szeptember 1., hétfő


04:57
Nyári szünet a
boltocskában, ahol uszoda után fél kilenc tájt
piros pöttyös bögrémbe reggeli kávémat kapom sok-sok tejszínhabbal
és kéretlenül fölös mennyiségű pogácsával Katikától, hétfő-kedd-szerdán.
Aki cicarajongó, most 60, s ez alkalomból a héten le akarja futni a félmaratont.
Edzés a margitszigeti futópályán leginkább, azt szereti a legjobban.
Itt fog hagyni minket, annyira fájnak a kézízületei,
reggeli kuncsaftjai között több orvos a szomszéd ORFI-ból, azok gyógyítgatják.
Nehéz már a sütőből kiemelni a forró pogácsás tepsit.

Kedves Katalin, ez egy születésnapi gratulációhoz mellékelt fotó. :-))
És majd igen várom a félmaraton történetet! d.

Ígéret érkezett a beszámolóra.






09:43
Szeptember
egy. Tanévnyitó. Buszra várva.

 

 

 

 

12:58
Klári 3/4 7-re jött,
kéthetente kitakarít nálunk,
nem hosszan, mégis hatalmasan szoktunk beszélgetni,
aztán indulok az uszodába.
Egy ideig gyülekezetpásztor is volt.
Évekkel ezelőtt egyszer mellékesen megjegyezte,
palettaasztalom tetejét olykor lefotózza.
Ma elém tett egy 28 oldalas füzetet, dedikálnám-e.

Ha ezt a mai színskálámmal összevetem.
Ami leginkább egyetlen tubusra korlátozódik.

 

 








19:06
Nem merném
állítani, hogy ez már kép. Mindenesetre képebb.
Műteremmodell - A/2025/48, 90x90 cm.

 


   összes levél Le Meux-be     1990.5.17. ►