 
			A kalocsai tanítóképzőben érettségizik 1943-ban. A Képzőművészeti Főiskolát az 1944/45-ös tanévben kezdte meg, mesterei: Bernáth Aurél és Domanovszky Endre. Tanulmányai során, 1947-ben ösztöndíjasként hosszabb időt tölt Olaszországban. Bortnyik Sándor rektorsága alatt újból le kellett diplomáznia, 1951-ben végzett. Ezt követően egy ideig Rabinovszky Máriusz tanársegédje a főiskola művészettörténeti tanszékén. ...Tanultam Szegeden pszihológiát, tanítottam tanyán, a Főiskolát elvégeztem, máshova figyeltem... A "Négyesfogat" néven ismert művésztársaság tagja Jánossy Ferenccel, Nuridsány Zoltánnal és Orosz Gellérttel. 1949-ben már közösen állítanak ki a Fényes Adolf teremben. "A négyesfogat nekiiramodott, de a szocreál megállította." jellemzi pályakezdésüket Frank János Új Művészet-beli cikkében (1992/1), majd így folytatja a festőbarát méltatását: "Játszom a gondolattal, mi lett volna, ha Sugár, a maga idejében, főiskolai festő-tanárként működik: ennek a sziporkázó egyéniségnek a kisujjában volt minden fortély, titok. Fáradságosan, körülményesen festett, ám alaptulajdonsága, a bravúros fölény, átsütött kompozícióin. A negyvenhez közeledett, amikor 1962-ben első önálló kiállítást kapott...."
1947-ben Rómában mutatkozott be először kiállításon, majd rendszeresen kiállított a hazai csoportos tárlatokon. Az 50-es és 60-as évektől városképeket festett, majd csendéleteket. Az évtized végén a görög-római mitológia felé fordult érdeklődése: alakjai különféle emberi archetípusokat jelenítettek meg. A 70-es évektől különös, hibrid lények - pl. egy hattyú, egy férfi és egy nő részeiből összegyúrt teremtmény - népesítik be kompozícióit. Képein a kor jellegzetes alakjai bukkannak fel expresszív torzulásokat mutatva, csendes szürrealizmusba ágyazottan, sokszor a képbe írt szövegek környezetében. A modernség álarca mögül előtörő démoni jegyek minden ijesztőségük ellenére is kapnak valamiféle ironikus jelleget, szkeptikus felhangot, talán éppen a látvány korhozkötöttsége által. Ezekből a töredék-szerű részletekből összeállított lények mellé néhány rejtélyes értelmű feliratot, mozaikszavakhoz hasonló betűkombinációt festett képeire. Ezek a csapongó fantáziájú, de szorongásos hangulatú festmények alkotják életművének legjelentősebb műcsoportját. Olajképein kívül nagyszámú akvarellt készített, és grafikai termése is jelentékeny. Sokszínű művész volt. Foglalkozott fotómontázzsal, alkotott plasztikákat, mobilokat és gobelin-terveket is.
A hivatalos művészeti közélet helyett inkább a baráti és családi kört választja, 1949 óta barátai közt tudhatja például Mándy Ivánt, akinek írói világával festészete több ponton is rokonságot mutat.
			Topor Tünde [kiegészítve]
1973. a Képcsarnok pályázatának III. díja. 
			1974. egri Akvarell Biennálé I.díja 
			1975. Ezüstgerely-díj 
			1976. A Kulturális Minisztérium különdíja, Debrecen megyei jogú város tanácsának díja.
1949. Budapest, Fényes Adolf Terem  [Jánossy Ferenccel, Nuridsány Zoltánnal, Orosz Gellérttel]
			1951. Budapest, Mémosz székház
			1952. Budapest, Eötvös Klub
			1962. Budapest, Fényes Adolf Terem
			1966. Pécs, Képcsarnok
			1967. Szeged, Gulácsy Lajos terem
			1969. Budapest, Csók István Galéria
			1971. Szeged, Képcsarnok, Gulácsy Lajos terem
			1973. Düsseldorf, Galerie Jülich
			1976. Budapest, Műcsarnok, kamaraterem, 
			1976. Nagykanizsa, Képcsarnok, Egry Terem
			1976. Német Szöv. Köztársaság
			1979.  Pécs Képcsarnok
			1980. Sárvár 
			1980. Svájc
			1981. Szekszárd, Béri Balogh Ádám Múzeum,
			1981. Boglárlelle
			1983. Budapest, Csók István Galéria 
			1988. Szekszárd
			1988. Budapest, Mítoszok és démonok, újpesti Mini Galéria
			1993. Budapest, Mítoszok és démonok, Budapest Galéria  (katalógus)
			2005. Budapest, Fény, de nem vakít, Deák Erika Galéria
			2008. Budapest, Körmendi Galéria
Az ASU022-leporellóba ragasztott nyomtatott szöveg (dátum 1981, vagy után) alapján kiegészítések kiállításairól:
			"Magyar múzeumokban, közgyűjteményekben közel 60 festménye, 
			ezekből rendezett kiállítást 1981-ben a Szekszárdi Múzeumban. 
			Európai magángyűjteményekben 150 festménye"
			Művei hol, amiről tudok: Nemzeti Galéria, Kiscelli Kastély Múzeum, Szolnok, Damjanich Múzeum, Szekszárd, Béri Balogh Ádám múzeum, Pécs, Janus Pannonius Múzeum
Magyar Képzőművészeti Kiállítások (Műcsarnok) 
			Egri Akverellbiennálék
			Balatoni Nyári Tárlatok (Balatoni Múzeum, Keszthely)
			1947. via Margutta, Róma
			1949. Magyar Ifjúsági Képzőművészeti Kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest
			1964. Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
			1970. 5. Balatoni Náyri Tárlat, Keszthely // Csendélet gyümölccsel olaj, 60x90 cm. // Akt hegedűvel olaj, 60x80 cm
			
			1971. Vadászati világkiállítás, Műcsarnok, Budapest
			1973. Kortárs festők Budapestről, Csontváry Terem, Pécs
			1974 IV: Debrecni Országos Nyári Tárlat
			// Mákvirág, olaj, 60x115 cm. // Nyárolaj 90x120 cm.
			1975. Jubileumi Képzőműv. Kiállítás, Műcsarnok // Profán kantáta olaj 75x120 cm.
			
			1977 Festészet '77 Műcsarnok // Juno, olaj 270x120 cm
			
			1979. Nemzetközi Művészeti Vásár, Basel
			1980 Miskolci Téli Tárlat // Kataklizma olaj, 32x58 cm., // Dante és Beatrice tempera 34x60 cm.
			1982 Orsz. Képzőművészeti Kiállítás Műcsarnok // Madarak és halak tempera 34x60 cm.
			
			1983. Hungarian Graphics, New Orleans
			2002. Sugár család, 2B Galéria, Budapest
			2007. Látomásos realizmus, Budapest Galéria
			2008. Műgyűjtők Éjszakája: Sugár Gyula kiállítása, Körmendi Galéria, Falk Miksa utca
			2013. Álom ébren - Reverie, kiállítás a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület megalakulásának 100. évfordulójára, 2B Galéria, Budapest 
			2018. 11.22. Budapest Galéria, Bp. Lajos utca: A Leverkühn-képlet SU094, SU121, SU127
Családi-, műtermi és egyéb fotók